2015. november 14., szombat

A Tanyán

Nincs konyha, csak a szoba sarkában egy sparhelt, egy asztal, meg néhány szedett-vedett edény. Nincs víz, csak kint a kútból. Nincsenek szakácskönyvek meg internet, még a saját blogomból sem puskázhatok, csak az emlékeimbe meg az eddigi tapasztalataimba kapaszkodva kombinálhatok abból, ami épp van. És csak abból. De abból úgy, hogy lehetőleg semmi se vesszen kárba. Nem követek konkrét receptet, csak a józan eszemet arra vonatkozólag, hogy mit mivel hogyan rakjak össze.


Először még fűszerek sem voltak, csak egy kis só meg cukor. Ottfelejtett és kihajtott hagyma a kertből. Felhasználtam még a zöldjét is. Késsel pucoltam a krumplit, nem a hámozóval, amivel már akkor profin megtanultam kiskoromban, amikor kést még nem is adtak a kezembe. Így azán késsel azóta se tudok rendesen... Paprika nélküli "paprikáskrumpli" főtt első este; egyszerű, natúr, tápláló.


Másnap már a gyúrás sem maradhatott el. Ha már mellesleg a sütő is felmelegszik az esti begyújtással, legyen kenyér is - és vele "otthon-illat"! Máskor meg tök került a tepsire, egy enyhébb napon meg kakaós csiga, mert arra kevesebbet kell fűteni, mint a veknire, hogy átsüljön. Ha viszek lekvárt - olyan igazi, katlanban főzött szilvalekvárt -, akkor bukta is lesz.


Vájlingban mosogatok, már szivacs is akadt. Minden este sorra kerül minden edény, épp csak annyi van, amennyi szűken-szépen elég. Az ígért palacsintasütő már maga a luxus lesz. De két villára pályázom még előbb - most még kanállal (vagy kézzel) eszünk mindent.


Előbb csak egy kis ládika volt az alapanyagoknak. Már van egy zöldséges rekesz is kint a hűvösön, meg a kamraszekrénynek kinevezett polcok is kezdenek benépesülni. Liszt, árpagyöngy, lencse, rizs, sárgaborsó, tészta, krumpli, körte, lecsó, paradicsomszósz... Meg kerül hol ez, hol az; általában azonnali fogyasztásra, így mindig megvan a kiindulópont az örök kérdés - "mit főzzek?" - megválaszolásához.


Kényelemhez szokva elég nomád, próbára teszi rendesen a találékonyságot, és még véletlenül sem való finnyásoknak. De finom vacsoráink vannak - a maradék pedig az utolsó falatig jóízűen elfogy másnap, melegítés nélkül is. A Gazda őszintén hálás, hogy így éltetem. Én pedig örülök, hogy megtaláltam Őt!


2015. szeptember 20., vasárnap

Fügelekvár

Ez is elérkezett... Már annyi fügét terem a saját fám, hogy lekvárnak is jutott belőle. A lehető legegyszerűbben, minimális cukorral, ahogy én szeretem :)


A fügét - jó érett legyen, de még ne erjedjen - megmosom, a felső részén a csomájánál ahol vastag a héja, levágom, de nem hámozom meg precízen. Cikkekre vágom, de csak azért, mert a kissé darabos lekvárt szeretem, nem a simára turmixoltat. Ha a végén leturmixolnám, akkor legfeljebb felezném vagy a nagyokat negyedelném. Teszek hozzá kevés cukrot (most bő kilónyi fügéhez ment 3 csapott evőkanállal, de különben ízlés szerint), csipet citromsavat, kis fahéjrudat, öntök alá vizet, és felforralás után kis lángon, időnként megkeverve kb. egy órát főzöm. Szépen besűrűsödik, nem kell hozzá kocsonyásító. Forrón beüvegelem, és száraz dunsztban hagyom kihűlni.

Kiváló sütésálló lekvár lesz, már ha el nem fogy "csak úgy". Egyelőre öt kis üveggel lett, de ha nem győzöm tartani a lépést a fával evésügyileg, akkor lehet, hogy lesz még repeta a lekvárfőzésből.

2015. július 21., kedd

Könnyű, nyári gyümölcsleves

Ez a végtelenül egyszerű leves ízletes hűsítő a kánikulában. Természetesen más idénygyümölcsökből is készíthető, de szerintem ez az összeállítás kifejezetten telitalálat.


Megtisztítok és felaprítok pár szem savanykás, nyári almát meg pár szem - lehetőleg fehér húsú - őszibarackot. Egy liternyi vízben felfőzöm őket csipet citromsavval, némi fahéjjal és pár teáskanál cukorral ízesítve. Kevés vízzel simára keverek 2 evőkanál étkezési keményítőt (vagy 1 csomag vaníliás pudingport), és állandó kevergetés mellett a levesbe csurgatom. Egyet fő és kész. Hidegen tálalom.
Tipp: Víz helyett tejet is adhatunk a keményítőhöz, illetve a végén keveset az egész leveshez. De ezt inkább hűvösebb időben szoktam alkalmazni, és személy szerint valamilyen növényi tejet használok.


2015. július 9., csütörtök

Könyvajánló: Horváth Judit: Szerelmem, cupcake! Csészetorták díszmagyarban


Mindig örömmel tölt el, ha a külföldön már nagy népszerűségre szert tett dolgokat nem csak az eredeti, illetve lefordított leírásokból és receptekből ismerhetem meg, hanem megjelenik róluk a magyar viszonyokhoz szabott mű is. Horváth Judit könyve ilyen. A külföldön élő magyar szerző a cupcake-ek, vagyis csészetorták világába kalauzol el ebben a szép, igényes megjelenésű kiadványban.

A kötet nem csupán recepteket közöl, hanem családi fotók és személyes történetek is színesítik, még jobban bemutatva a szerzőnek a sütés iránti szenvedélyét, mely egyébként a könyv minden lapján megmutatkozik. De nem csak ezektől olvasmányos, hanem a fejezetekhez és az egyes receptekhez írt tartalmas felvezetőktől is, melyek sok-sok cukrásztörténeti érdekességet közölnek. Számomra ugyan nem a legkönnyebben olvasható a szöveg a színes-mintás háttéren, de határozottan megéri az erőfeszítést.

Gyönyörű, étvágygerjesztő fotó tartozik minden egyes recepthez, mintha csak egy komoly, külföldi magazint lapozgatnánk vagy stockfotókat böngésznénk. Ezek alapján nem annyira érzem a magyar vonalat, főleg a nagymama receptjei ihlette fejezethez illenének azok az igazi nagymamis tárgyak: kopottas kispesti gránit tányérok, azok az egyszerű, Viktória mintás alpakkák, ünnepibb terítékekhez egy-egy féltett, antik Zsolnay...

A receptekben aztán örömmel fedeztem fel olyan jellegzetesen magyar hozzávalókat, mint a túró vagy a mák. Szerencsére a többi alapanyag is túlnyomórészt elérhető, könnyen beszerezhető itthon. Kár elvétve azért az egy-két kanálnyi gyümölcsvelőért, önkelő lisztért és társaiért, bár némi gyakorlat birtokában találékonyan áthidalhatjuk a hiányukat. Teljesen kezdők úgysem ebből a könyvből fognak megtanulni sütni, de cukrászművésznek sem kell lenni ahhoz, hogy sikeresen alkossunk belőle.

A cukormennyiségektől viszont dobtam egy hátast... Az én ízlésem szerint 45-50 dkg porcukor még 12 felé osztva is rengeteg! Főleg, hogy ez csak a díszítés egy alapból édes tésztán. Értem én, hogy desszert, meg illedelmesen csak egyet eszünk belőle, de nekem ez akkor is sok(k). Úgy is fogalmazhatnék, hogy a magamfajta kevésbé édesszájúak, valamint a speciális diétákat követők ezúttal nem a célcsoport. A teljes áttekintés során azért találtam pár könnyedebb, illetve sós jellegű receptet – és nyilván ezek közül fogok majd választani kipróbálásra –, de ezért biztos nem venném meg az egész könyvet.

Az összességében változatos receptkínálatot két alaprecept és megannyi téma köré csoportosítva ismerhetjük meg: Variációk alapreceptre, Családi kedvencek a kopottas receptfüzetből, Kávéházi komfort az otthon melegében, Lázadó korszak: cupcake, ahogy tetszik, Miért is szeretjük a csokoládét?, Ha utazunk, eszünk – ha eszünk: utazunk. Tetszik a tagolás, a visszakeresést viszont nagyban megkönnyítené, ha lenne tartalomjegyzék és tárgymutató.

A változatosság nem csak az ízekre, hanem az elkészítés módjára is igaz: az egyszerűtől a bonyolultig minden nehézségi szint előfordul a könyvben. Bizonyos süteményeket kétségkívül célszerű ilyen egyszemélyes adagokban készíteni, hiszen amellett, hogy látványosak, megkíméljük magunkat a szeletelés nehézségeitől. A legösszetettebb recepteket olvasva azonban olyan érzésem volt, hogy annyi erőből már inkább rendes tortát sütnék. A fülszöveg „könnyedén és gyorsan elkészíthető” szófordulata erős túlzás úgy általánosságban.

Angol és magyar, régi és modern, olvasmány és recepttár érdekes ötvözete ez a könyv, melyet elsősorban a hagyományos ízeket kedvelő, de az újdonságokra is nyitott közönség figyelmébe ajánlok.

A könyv a kiadó honlapján (http://tbkiado.hu/) rendelhető meg, árkedvezménnyel és ingyenes házhoz szállítással.

2015. május 15., péntek

Mustáros krumplifőzelék spárgával

Olyan egyszerű, hogy a címben szinte benne a recept - de annyira ízlett, hogy nem akarom, hogy feledésbe merüljön következő spárgaszezonig.


Meghámoztam és felaprítottam bő fél kilónyi krumplit, és annyi enyhén s vízben, amennyi épp ellepte, feltettem főni. Közben megtisztítottam és feldaraboltam fél csomag zöld spárgát, külön gyűjtve a csúcsokat. Amikor a krumpli már kezdett puhulni, akkor rászórtam a spárgát, és lefedve, kis lángon együtt pároltam őket tovább. A spárgacsúcsokat csak akkor tettem hozzá, mikor már minden majdnem puha volt. Elkevertem egy kis pohár tejfölt 2 evőkanál zabliszttel és 1 teáskanál magos mustárral, meg némi főzőlével, majd hozzákevertem a zöldségekhez és összeforraltam.

 

2015. május 14., csütörtök

Spárgás penne

Újabb végtelenül egyszerű ötlet spárgára, avagy mi lett a tegnapi csomag másik feléből.


Megtisztítottam és kb. 3 cm-es darabkákra vágtam fél csomag zöld spárgát, külön gyűjtve a csúcsokat. Kevés olaj és víz keverékén, kis lángon roppanós-puhára pároltam; a csúcsokat csak a legvégén tettem hozzá. A tűzről levéve hozzákevertem egy kis pohár tejfölt, és ízesítettem egy kávéskanálnyi mustárral meg némi val. Közben megfőztem 6 dkg durum pennét, és összeforgattam a spárgával. (Így a spárga dominált benne, lehet több tésztával is készíteni, de akkor valamivel több tejfölt is elbír.)
 

2015. május 13., szerda

Spárgás bulgur

Végtelenül egyszerű, nem is recept, de például így érvényesül igazán a friss, tavaszi zöldség íze.


Megtisztítottam és falatnyi darabkákra vágtam fél csomag zöld spárgát. Kevés olajon kicsit átpirítottam 2 dl bulgurt, majd felöntöttem 5 dl vízzel, ztam, megkevertem, végül rászórtam az előkészített spárgát. Forrás után kis lángon, lefedve főztem, amíg már alig volt leve. Ekkor elzártam alatta a tüzet, és még lefedve állni hagytam. Csak közvetlenül tálalás előtt kevertem össze. Zöldfűszeres fűszersóval meghintve ettem.

Tipp: Azért esett pont a bulgurra a választásom, mert ez igencsak egyszerre puhul meg a spárgával. Más gabonafélével is készíthető hasonló étel, de ha annak hosszabb a főzési ideje (például a barna rizsé), akkor a spárgát csak később tegyük hozzá.
 

2015. április 29., szerda

Régi kedvencek újratöltve: Sörös-sós ropogós

Vendégvárónak vagy egészséges rágcsálnivalónak egyaránt kiváló ez a sós csemege. A sör íze nem érezhető benne, az alkoholtartalma pedig a sütés során elillan.


Hozzávalók:
  • 25 dkg teljes kiőrlésű liszt vagy Graham-liszt
  • 25 dkg zabpehelyliszt
  • 5 dkg szezámmag vagy durvára vágott napraforgómag
  • 1 evőkanál őrölt lenmag
  • 1 csomag sütőpor vagy 1 teáskanál szódabikarbóna
  • 2 csapott teáskanál tengeri só
  • 1 teáskanál egész köménymag (elhagyható)
  • 1,5 dl olaj
  • 2,5 dl sör
  • a tepsi kenéséhez: olaj
Elkészítése:
Tálba szórjuk a tészta száraz hozzávalóit, az egészet elkeverjük, majd az olajjal meg a sörrel együtt közepesen kemény tésztává gyúrjuk. (Szükség esetén további kevés liszt, illetve folyadék – sör vagy víz – hozzáadásával igazíthatunk az állagán.) Kisebb adagokban 3 mm vékonyra nyújtjuk, és késsel vagy derelye-metszővel tetszőleges darabokra vagdossuk, amelyeket vékonyan olajozott sütőlemezre rakosgatunk. Kerülhetnek közel egymáshoz, mert a sütés során nem nő jelentősen a terjedelmük. A teljes mennyiség 5 nagy tepsire fér rá. 180 fokra melegített sütőben 12 percig sütjük. Akkor van készen, amikor a széleken láthatóan pirulni kezd a tészta. Vigyázzunk, ne süssük túl, mert megkeményedik. A kihűlt keksz légmentesen zárható dobozban tárolva sokáig ropogós marad.
Tipp: a keksz készítéséhez akár maradék, állott sört is felhasználhatunk.

A recept megjelent a Kifőztük magazin 2012. májusi számában.
 

2015. április 24., péntek

Töltött gomba

Szemrevalóbb darabokból mindig jó ötlet a töltött zöldség: ezúttal gombához jutottam, és fűszeres vegafasírtot kanalaztam bele.


A töltelékhez összekevertem az alábbiakat: 6 evőkanál zsemlemorzsa, 2 evőkanál apró szemű zabpehely, 1 evőkanál liszt, 1 teáskanál csemegepaprika, 1 mokkáskanál őrölt kömény, 1 teáskanál só, pár tekerésnyi frissen darált bors, 1 evőkanál natúr vegamix. Öntöttem hozzá annyi forró vizet, hogy mindenhol átnedvesedjen. Végül kevés olajon üvegesre pároltam 1 kis fej hagymát és a 6 nagy gomba apróra vágott tönkjét, és ezt is belekevertem a masszába. Vékonyan kiolajozott tepsire sorakoztattam a gombafejeket, és beléjük kanalaztam a tölteléket. (Ha netán soknak bizonyul, kis kupacokban fasírtként is meg lehet sütni a gombák mellett.) 180 fokon kb. 20 percig sütöttem. Közben elkészítettem a köretet: (pirítatlan) hajdinát főztem hozzá.
 

2015. április 21., kedd

Maradékhasznosító kenyérpuding

Ebbe a finomságba hatékonyan fogynak a hűtőben valahogy mindig újratermelődő bontott dzsemek és a szikkadt kenyér is. (Na jó, bevallom, néha direkt ezért veszek száraz (= egy-két napos) kenyeret (teljes kiőrlésűt vagy rozsost, kb. anyagáron) a pékségben.)


Felszeletelem a szikkadt (barna)kenyeret és levágom a héját (utóbbit megszárítva ledarálom majd zsemlemorzsának). Kivajazok egy tűzálló edényt, amiben majd tálalni is lehet, és - némi átfedéssel - belefektetem a vajjal-dzsemmel megkent kenyérszeleteket. Leöntöm (növényi) tejjel úgy, hogy a kenyér mindenütt átnedvesedjen és ne szívja be azonnal mindet. Beteszem a hideg sütőbe, 160 fokon 25 percig sütöm, majd az elzárt sütőben hagyom még 5 percig. Frissen, melegen elkanalazva az igazi!


Kaldeneker György receptje; ő még extrákat is ajánl hozzá.
 

2015. április 8., szerda

Régi kedvencek újratöltve: Lekváros-mézes szelet

Réges-régen, még a gasztroblog előtti időkben nagy kedvencem volt ennek a bolti változata. Aztán rájöttem, hogy házilag is nagyon egyszerű elkészíteni, és akár egészségesebb alapanyagokat is használhatok hozzá - nem megy az élmény rovására.


Összekeverek 1/2 liter (kb. 30 dkg) teljes kiőrlésű lisztet, 1 teáskanál szódabikarbónát és 1 teáskanál mézeskalácsfűszert. Gőz fölött megolvasztok 1 dl mézet, hozzáteszek 10 evőkanál (házi) sárgabaracklekvárt, majd fakanállal gyorsan beledolgozom a lisztes keveréket. Közben annyi vizet adok még hozzá, hogy könnyen keverhető, de nem túl folyós tésztát kapjak. Közepes méretű, kikent és kilisztezett tepsibe simítom, és hideg sütőben indítva 180 fokon tűpróbáig sütöm (kb. 25-30 perc). Rácsra borítva hagyom kihűlni, majd két lapba vágom, és megtöltöm sűrű, házi szilvalekvárral (3-4 dl biztos elfogy). Végül megolvasztok 10 dkg főzőcsokoládét, és a tetejére kenem. Akár azonnal szeletelhető, de gond nélkül el is áll néhány napig. Teával kitűnő.
 

2015. március 29., vasárnap

Húsvéti mézeskeksz

A húsvéti készülődés jegyében tegnap ismét munkára fogtam az antik, cukrászdai mézeskalács-formázót. Ez sült ki belőle:



A tészta a plébános mézeskalácsa. Formázás előtt belisztezem a felületét, hogy ne tapadjon a gép hengereihez. Most a tej helyett szójatej+olvasztott kókuszzsír, a vaj helyett pedig szintén kókuszzsír került bele, hogy egy tejallergiás barátom is gond nélkül fogyaszthassa.

2015. március 27., péntek

Lencsés gombaleves

Egyszerű, tartalmas leves alig néhány hozzávalóból. Szívesen készítem, ha kapok valahol egy kis akciós gombát, hiszen a többi belevaló mindig van itthon.


Beáztatok 25 dkg lencsét legalább egy órára. Megtisztítok és apróra vágok 2 fej vöröshagymát és néhány gerezd fokhagymát. Kevergetve 4-5 percig párolom kevés olaj és víz keverékén. Hozzáadok fél kiló darabolt gombát, és folytatom a párolást még 4-5 percig. Hozzáadom a leszűrt lencsét, felöntöm másfél-két liter vízzel, szórok bele sómentes ételízesítőt (vegamixet). Felforralom, majd kis lángon, lefedve főzöm, amíg a lencse meg nem puhul (30-40 perc). Végül ízesítem val és frissen darált borssal, valamint petrezselyemzöldet tépkedek bele.

Az alapötlet Rose Elliot Nagy vegetáriánus szakácskönyvéből való, a mennyiségeken módosítottam és én kihagyom a végén a turmixolást.

2015. március 15., vasárnap

Vegán tejberizs

Nem tanácsos tehéntejet fogyasztanom, így ha néha megkívánom a hagyományos tejes csemegéket, akkor növényi tejjel készítem el őket.  A tejberizs pedig - egészséges táplálkozás ide vagy oda - fehér rizsből az igazi!


Felteszek főni 1 bögre rizst 1,5 bögre vízben. Mikor elfőtte a levét, hozzáöntök 1,5 bögre növényi tejet, ízesítem 1 evőkanál vaníliás cukorral, és kis lángon, időnként óvatosan megkeverve főzöm tovább. Mikor megint majdnem elfőtte a levét, elzárom alatta a hőt, és lefedve állni hagyom. Ha nagyon száraz lett, keverek még hozzá egy kis növényi tejet. Fahéjas cukorral vagy gyümölcsöntettel tálalom. 
 

2015. március 11., szerda

Csokis-kókuszos almakenyér

Ha már unom a "natúr" változatot valamiből, továbbra is szívesen gondolom újra az alapreceptet. Most az almás püspökkenyér volt a kiindulópont, amit kakaóporral meg kókuszpehellyel dúsítottam.


Az eredeti receptből kihagytam a fahéjat, került bele viszont 2 púpozott evőkanál cukrozatlan kakaópor és kevés étolaj. Mazsola helyett pedig kókuszpelyhet használtam (kókuszreszelék is megfelelt volna).
 

2015. március 9., hétfő

Hagymaleves

Ha rosszul bírja a betárazott vöröshagyma, általában ilyen levesben végzi. A látszat ellenére elég tartalmas, laktató fogás.

 
Megtisztítok és apróra vágok 4 nagy (vagy több kisebb) fej vöröshagymát. Teflonlábasban megolvasztok 5 deka vajat, és kevergetve megdinsztelem rajta a hagymát. Felöntöm 1 liter vízzel, szórok bele egy evőkanál sómentes ételízesítőt, darálok bele kevés borsot, zom, és puhára főzöm. Végül belekeverek 1 kis pohár tejfölt és egy nagy evőkanál magos mustárt. Egyet fő, és kész. Barna kenyérrel tálalom. Hegyi Barbara szakácskönyvéből tanultam, csak ő póréhagymát is tesz bele és sajtos pirítóst ad mellé.
 

2015. március 6., péntek

Régi kedvencek újratöltve: Paradicsomos vöröslencse-leves

A neten meg újságokban keringő számtalan változat közül nálam ez a kedvenc, mert gyors és egyszerű elkészíteni, de tartalmas és különlegesen finom. Hegyi Barbara szakácskönyvéből tanultam.


Megtisztítok és apróra vágok 1 fej vöröshagymát, és kevés olívaolajon üvegesre párolom. Hozzáadok 20-25 dkg vörös lencsét, majd felöntöm 1 liter vízzel. Szórok bele egy evőkanál sómentes ételízesítőt, felforralom, és kis lángon addig főzöm, míg a lencse meg nem puhul (10-15 perc). Hozzáöntök egy üveg hámozottparadicsom-befőttet (vagy 1 konzervet), és míg felfő, fakanállal szétnyomkodom az egész paradicsomokat. Végül ízesítem 1 evőkanál (bazsalikomos) balzsamecettel, 1 evőkanál olasz zöldfűszer-keverékkel (vagy friss bazsalikommal és oregánóval), val és frissen darált borssal. Barna kenyérrel tálalom. Barbara tejfölt ajánl még hozzá, de én azt el szoktam hagyni.
 

2015. március 3., kedd

Régi kedvencek újratöltve: Almás püspökkenyér

Időről időre szívesen készítem ezt az egyszerű, kevert süteményt, hiszen nem szükséges hozzá semmilyen különleges, drága alapanyag, és remek tízórai vagy uzsonna egy csésze tea kíséretében.


Lereszelek 4 közepes almát a reszelő nagy lyukán. Hozzáadok 25 dkg teljes kiőrlésű vagy Graham-lisztet, 1 csomag sütőport, 1 púpozott teáskanál őrölt fahéjat, 3-4 evőkanál cukrot, 1 marék mazsolát (vagy diót), és annyi vizet, hogy sűrű, de jól keverhető masszát kapjak. Gyorsan összekeverem, épp csak addig, hogy ne legyenek benne száraz foltok. Kiolajozok és apró szemű zabpehellyel megszórok egy püspökkenyérformát, és belesimítom a masszát. Megszórom a tetejét cukorral. 180 fokra állított hideg sütőbe teszem, 45 percig sütöm, majd még 15 percig az elzárt sütőben hagyom. Langyosan és kihűlve egyaránt finom. Ha nem fogy el frissen, az almának köszönhetően napokig puha marad.
 

2015. február 28., szombat

Régi kedvencek újratöltve: Zabpelyhes almás

Tápláló reggelinek vagy egészséges tízórainak, uzsonnának egyaránt szeretem ezt az egyszerű, kevert almás csemegét.


 Készítek 3 dl erős teát. Amíg ázik, durvára reszelek 3-4 almát. Nagy tálba öntöm a teát, és hozzákeverek annyi zabpelyhet vagy natúr müzlit, amennyit jól átnedvesít és már nem áll alatta. Aztán hozzákeverem a reszelt almát, egy marék mazsolát, ízlés szerint cukrot, (sok) őrölt fahéjat, és egy kikent tepsibe vagy piteformába simítom. Tetejét diódarabokkal díszítem. 180 fokon 25-30 percig sütöm, amíg láthatóan pirulni kezd a teteje és válik el a széle a formától. Melegen és kihűlve egyaránt finom, tápláló csemege.
 

2015. február 25., szerda

Régi kedvencek újratöltve: Bögrés mákos és diós

Ez az egyszerű sütemény csupa tápláló, reform hozzávalóból van, melyeket akár előre is össze lehet készíteni, aztán sütés előtt már csak forró víz kell hozzá.


Az üveg tartalma (előre összekészíthető száraz hozzávalók): 2 dl darált dió, 2 dl zabkorpa, 2 dl búzacsíra, 2 dl pehelymix vagy natúr müzlialap, 1 dl barna cukor (édesszájúak növelhetik kicsit a mennyiséget), 1 marék mazsola, 1 teáskanál őrölt fahéj. Elkészítése: Tálba öntve összekeverjük az üveg tartalmát, és fakanál segítségével összedolgozzuk annyi forró vízzel, hogy mindenütt átnedvesedjen, és könnyen keverhető, de nem túl folyós massza legyen. Kis méretű, sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, és 160 fokon körülbelül fél óráig sütjük. Akkor kész, mikor pirulni kezd a teteje és körben válik el a papírtól. Melegen vagy hidegen, tetszőleges darabokra vágva kínáljuk, magában vagy baracklekvár kíséretében. Tipp: Tetejét diódarabokkal díszíthetjük. Darált dió helyett darált mákkal készítve is finom.

 

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails